A szeronegatív

A „reumás” eredetű gerincproblémákról ortopéd szemmel.

Az elmúlt hetekben, hónapokban több derékfájós betegemnél derült ki olyan probléma, amely a hazai szóhasználatban „reumás” eredetre utalt. Főként RTG (esetleg CT, vagy MRI) leletekben, de más orvosi véleményekben is gyakran hangoznak el olyan kifejezések, amelyeket a beteg nem ért, így joggal teszi fel a kérdést, a kezelést irányító orvosnak, hogy miről is van szó. Nem árt tehát, ha kicsit elidőzünk a problémánál.

Az arthritis, vagy arthropathia szavak sokszor keverednek, gerincbetegségek esetén pedig a spondylarthritis, ill. a spondylarthropathia szavak is felbukkanhatnak az orvosi véleményekben,l eletekben. Az „itis” többnyire aktív gyulladásos folyamatra utal, „opathia” pedig inkább az ízület bántalmazottságát (esetleg morfológiai, alaki elváltozását is) jelenti, de nem feltétlenül
igazol ill. véleményez zajló gyulladást. Mindezek ellenére előfordulhat, hogy a két szó egymást helyettesítheti, így a gyógyító orvos felelőssége, hogy az adott betegnél a klinikai kép és a radiológiai lelet együttes értékelésével döntsön a terápiáról.

Miről , milyen betegségekről is van szó?

Ismereteink az autoimmun kórképekről – melyek közé a reumás betegségek is tartoznak-  az elmúlt évtizedekben jelentősen bővültek. A klasszikusnak számító reumás kórképeknél, ahol egy vagy több ízület, ill. gyakran a gerinc, gyulladásos tüneteket mutat, a vérszérumban speciális antitestek (reumatoid faktorok) mutathatók ki. Ezen esetek az un. szeropozitív kórképek. Ismertté vált azonban, hogy sok esetben hasonló ízületi fájdalmakkal, ill. mozgáskorlátozottsággal megjelenő kórképeknél a fenti faktorok nem mutathatók ki a szérumban, ezeket szeronegatív kórképek néven foglalják össze a szakemberek.

Valójában négy, viszonylag jól körülhatárolt kórkép tartozik a szeronegatív spondyarthropathiak közé, mely a mindennapi gerincgyógyászati praxisban is több- kevesebb rendszerességgel felbukkanhat.

Az ankkylotizáló spondylitis

Ez a viszonylag gyakori betegség is derékfájás képében jelenhet meg, főként a teenager kor végén, ill. a húszas években. Az egyre fokozódó fájdalom és ízületi merevség nem csak az ágyéki gerincet, hanem más ízületeket is érinthet, de jellemző rá a nyugalmi (éjszakai) fájdalom kialakulása is.. Előfordulhat a szemre is kiterjedő, nem csak ízületi problémákat okozó változata is. A betegség kezelés nélkül akár a gerinc teljes összecsontosodásával, elmerevedésével járhat.

A reaktív arthritis

A Reiter szindroma néven is ismert betegség is általában a fiatalabb életkorban jelenik meg, de előfordulhat idősebb korban is. A térdízületi és láb panaszok mellett itt is jellemző a gerinc ízületeinek érintettsége, különösen jellemző a sacroiliacalis ízületi gyulladás.

Enteropathias arthritis

A gyulladásos bélbetegségekhez (mint a Colitis ulcerosa, vagy a Crohn betegség) bizonyos százalékban kapcsolódhatnak ízületi problémák. A gyulladás a térd, láb, és boka, de nem ritkán az ágyéki gerinc ízületeit is érinti, beleértve a sacroiliacalis ízületet is.

A psoriasishoz kapcsolódó arthritis

A pikkelysömör enyhe, de még gyakrabban kiterjedt bőrgyulladással járó válfajaihoz is gyakran kapcsolódnak ízületi panaszok. Az enyhe ízületi és gerinc panaszok mellett egészen komoly, destruáló, súlyos mozgásbeszűküléssel járó változatok is megjelenhetnek.

Mit tegyünk?

Természetesen részletes kivizsgálás szükséges. Amennyiben a fizikális vizsgálatok, ill. a radiológiai vizsgálatok a fenti kórképek valamelyikét valószínűsítik, reumatológiai konzultáció is javasolt, a mozgásszervi (ortopédiai ) vizsgálatokat követően. Az ízületek gyulladásos eredetű mozgáskorlátozottságának megszüntetése, a fájdalmak csillapítása elengedhetetlen. A pontos diagnosztika után  (a kórkép eredetének, ill a betegség stádiumának meghatározását követően) a kezelést „testre kell szabni”. Ez sok esetben ortopéd és reumatológus szakorvos közös munkáját teszi szükségessé.

Comments are closed