A rendelésemre érkező, vagy levélben érdeklődő betegek kérdéseiből világosan érezhető, hogy a pontatlan információk, ill. a közhiedelmek miatt a gerincsérv mibenlétéről nagy bizonytalanság él a hétköznapi emberek zömében.
FÉLELEM A KÖVETKEZMÉNYEKTŐL
Okkal, ok nélkül – többnyire a bénulástól való félelem miatt – ahol a témában esetleg kevésbé járatos szakember felveti a gerincsérv lehetőségét, sok esetben félelem alakul ki a derékfájós betegben. A mozgásszervi szakemberek körében is sokféle néven kerül említésre több olyan gerinccsatorna szűkület változat, amely –általánosságban- nevezhető gerincsérvnek.
GERINCSÉRV – KEZELÉS MŰTÉT, SEBÉSZI BEAVATKOZÁS NÉLKÜL
A közhiedelemben a gerincsérv egyet jelent a műtét szükségességével. Szögezzük le, sok esetben ez valóban így van. A korszerű gerincgyógyászatban az egyre fejlettebb diagnosztikai és konzervatív terápiás lehetőségek birtokában azonban többnyire van más lehetőség is. A beteg (a betegség) pontos feltérképezésével, a fontos képalkotó eljárások bevonásával (RTG, CT, MRI, stb.) többnyire van lehetőség sebészi beavatkozás nélkül jelentős javulást, akár teljes tünetmentességet elérni.
RÉSZLETES KIVIZSGÁLÁS SZÜKSÉGESSÉGE
A bénulásos tünetektől való félelem legtöbbször megalapozatlan, megfelelő gyógymódot kiválasztva sok esetben érhetünk el a beteg számára elfogadható állapotot, szó hétköznapi értelmezésében akár gyógyulást is (orvosi értelemben többnyire helyesebb ilyenkor is tünetmentességről beszélni, hiszen a kopásos, degeneratív elváltozások nem visszafordíthatók).
A vizsgáló orvos mindenkori felelőssége, hogy a műtét, ill. nem sebészi (konzervatív) kezelési eljárások közül a legmegfelelőbbet ajánlja fel betegének, ill. – ha a betegség megkívánja- felismerje a terápia váltás szükségességét.