Nyári tippek az orvos szemével

Hogyan sportoljunk és mozogjunk biztonságosan

Sok betegem – és persze barátaim is – töltik jól megérdemelt szabadságukat a közelgő nyári napokban. Edzettségi szintje kinek-kinek változó, vannak köztük rendszeresen sportolók, olyanok, akiknek szinte csak a nyári szabadság kínál lehetőséget a gyermekeikkel való sportolásra, tehát „koca” sportolók, és olyanok is, akik egyáltalán nem sportolnak, de egy baráti társaság kicsalogatja őket a négy fal közül. Tekintettel a szerencsére többnyire jó időre, erre minden lehetőség meg is van.

Nem szabad azonban megfeledkeznünk az írott és íratlan játékszabályokról, nehogy a szakorvosi rendelőben, rosszabb esetben a kórházban, vagy a műtőben kössünk ki. Igyekszem néhány hasznos tippet – edzettségi szinttől függetlenül – barátaim és betegeim számára összeállítani, hogy a pihenés a teljes testi és lelki egészséget eredményezhesse.

  • Fogyasszunk megfelelő mennyiségű folyadékot! A kimerítő sporttevékenység mellett legalább félóránként vegyünk magunkhoz ásványi anyagokban gazdag folyadékot, hogy az izomzat  terhelése ne eredményezzen görcsállapotot, és ne alakulhasson ki más, a túlzott (főként napsugárzásnak kitett szabad területen) hőséggel kapcsolatos probléma, mely a nem megfelelő folyadékbevitelre vezethető vissza. Fontos tudni, hogy a szomjúságérzet jelentkezése nem korai „tünet”, ezért a rendszeres (sportolás, fizikai munka közbeni)folyadékbevitel igen fontos, még mi előtt a szomjúság jelentkezik.
    Tünetek:
    Az izomgörcs főként a hőségben túlterhelt izomcsoportokban (akár alsó, akár felső végtag is érintett lehet) akaratlanul jöhet létre és igen fájdalmas.
    Hőkimerülés: Vérnyomásesés mellett a szapora szívműködés, sápadt, verejtékező bőr, ájulás, vagy ájulásérzés, esetenként hőemelkedés is jelentkezhet.
    Hőguta: Ez a hőkimerülés legsúlyosabb (akár fatális kimenetelű) változata, a fentieknél súlyosabb, de ahhoz hasonló tünetekkel, amihez a hőreguláció teljes összeomlása társul. Orvosi segítség elengedhetetlen.
  • Kerüljük a legmelegebb órákat, azaz általában a 11 és 15 óra közötti napszakot, ha direkt napsugárzásnak vagyunk kitéve. Sokan – tévesen – azt hiszik, hogy az edzettséget növeli, azonban ez még csúcs edzettségű atléták esetén sem feltétlenül igaz.
  • Bemelegítés. Ez ugyanolyan fontos, mint alacsonyabb hőmérsékleti (őszi tavaszi) szabadidős sportolásnál. Az izomzat nyújtása, lazítása  (közkedvelt nemzetközi terminológiával stretching), az izomrostokat relatíve védetté teszi a hirtelen elkezdett sporttevékenység, vagy egyéb fizikai terhelés kapcsán fellépő erőbehatásokkal szemben. Ennek elmulasztása, részleges, vagy teljes rostszakadásokhoz, komoly izom sérülésekhez vezethet. A kor előrehaladtával ennek szerepe egyre nő, de nem hagyható ki semmilyen életkorban sem, kockázat nélkül.
  • Megfelelő táplálkozás. A megerőltető fizikai munka, ill. sport ( de nyáron,melegben a látszólag kisebb megterhelések is) szükségessé teszik a minőségi táplálék bevitelét is, azaz nem árt, ha a szokásosnál jobban figyelünk a bevitt táplálék összetételére… Leginkább a szénhidrát tartalmú ételek alkalmasak arra, ( kenyérfélék, tészták,burgonya stb.) hogy a szükséges energia glükóz forrását biztosítsák. Természetesen nem mellékes, hogy a vitamin és ásványi anyag tartalom is az igénybevételnek megfelelő legyen. Ha igen megterhelő (excessiv) fizikai munkavégzésre, vagy sporttevékenységre vállalkozunk, akár táplálék kiegészítőkre is szükség lehet, de ehhez jó ha szakember (dietetikus, vagy táplálkozástudományi specialista) tanácsát is kikérjük.
  • Fokozatosság. Ha nem vagyunk rendszeres sportolók, nagyon fontos, hogy ne egyszerre terheljük szervezetünket. Eez nem csak a mozgatórendszerre, csont-ízület és izomállomány, hanem egész testünkre vonatkozik. Kisebb lépésekben kondíciónknak megfelelően kezdjük a terhelést, majd fokozatosan emeljük azt.

Ha valakinél már felderített ízületi probléma (pld. Ízületi kopás, vagy meszesedés) igazolódott, még fontosabb a fenti óvintézkedések betartása, hiszen mozgatórendszerük sokkal esendőbb a megterhelésekkel szemben.

Ha aktív pihenést terveznek – amit mindenkinek javaslok – célszerű előtte egyeztetni szakorvosával, hogy a megfelelő – testre szabott – programot alakítsák ki közösen, így a szabadság egyben a tényleges fizikai feltöltődés és regeneráció eszköze lesz.